2017. augusztus 22., kedd

2017.07.01 Alomteszt képei

Igazából eddig sosem fotóztam a teszteken, de az első két perc csendes fázisától eltekintve nem zavarja a kölyköket a gép halk kattanása, így most lettek képek. Hát nem életem képei ezek sem, de legalább egy-egy pillanat meg lett örökítve. A teszteredményekről nem beszélek, nem teszem fel, mert az igazából csak ránk és a kölykök gazdáira tartozik, bár nagyon, de nagyon klassz alom lett ez, biztosan lesz ismétlés. Addig meg nyomon követhetitek ezeket a kiskutyákat itt is és a facebookon is, meg a talán egyszer elkészülő weblapon is. Lassan öt éve már, hogy teszteljük majdnem az összes almot és olyan 80-90%-ban bejönnek az eredmények, illetve nagyon jó abban, hogy melyik területre kell a kölyöknél odafigyelni, mit kell fejleszteni ahhoz, hogy a célnak megfelelő kiskutyát neveljünk magunknak a végére. A kiskutya olyan mint egy fehér lap, amit teleírhatunk, persze némi nehézséggel fűszerezve, de a kutyatartás-képzés ettől izgalmas :D Azért pár szó erről az egészről. A kicsiket számukra idegen környezetben, idegen ember vizsgálja, ez fontos, mert teljesen más képet mutat egy-egy összeszokott alom a megszokott környezetben, mint így kiemelve. Nekem nem nagyon szoktak meglepetést okozni a kicsik, hiszen ismerem minden mozdulatukat, de szeretem látni mennyire van igazam, és jó összefoglalót kapni az alomról. Nézzük mennyire magabiztos idegen környezetben, hajlandó-e idegennel játszani, követni az idegent, hogy üdvözli először, mennyire tűri el a testfelület vizsgálatát, a hanyatt fektetést, mennyire játszik idegennel, mennyire motiválható étellel, milyen gyorsan tanul új dolgokat, érzékeny-e hirtelen zajra, mit tesz a zajforrással stb. stb. Természetesen ez egy pillanatnyi állapot és iszonyatosan sokat fejleszthető az összes terület, de bizony ha azzal nem foglalkoznak és gyenge valamiben az a kiskutya, akkor az úgy is marad. Egy borderből hozzáértő gazdi azt hoz ki amit nem szégyell, mert ezek vadállatok, szivacs van a fejükben és duracell a fenekükben. Csak az a nem mindegy mekkora erőbefektetéssel lesz abból a kutyából sportoló de akár kedvenc is. Épp ezért egy zsákmányos, agresszióra esetleg hajlamos, nagyon motiválható kölyköt soha nem adnék kisgyerek mellé, vagy idősebbeknek, ellenben szívesen megtartanám, vagy adnám sportkutyásnak, mert sokkal könnyebb tanítani, mint azt akit kicsit biztatni kell mindenhez, ez utóbbi sokkal ideálisabb pl. családba, de ez most csak egy-egy kiragadott példa, és ez egyáltalán nem ennyire fekete és fehér, szóval nem is akarok többet foglalkozni vele :) Itt. 

Egyébként a teszteredmények borították kicsit a gazdik sorrendjét, de azt hiszem így utólag ezt senki nem bánja, így mindenki a neki megfelelőbb kölyköt vitte haza :)

Születési sorrendben csináltuk, a fotózást is így szoktam, meg a tesztet is meg minden mást :)

Szóval U Can't Touch This at Wendigo's Wind "Anulu" (nem röhög!!!! DE!!! XD)

Irtó cuki volt, visszadumált Reninek :D Szuper kölyök minden szempontból! Nyitott, barátságos, érdeklődő, motiválható, de könnyen irányítható. 

DSC_7826_

DSC_7829_

DSC_7833_

DSC_7837_

DSC_7838_

DSC_7839_

DSC_7840_

DSC_7842_


Nem mindenki lesz külön poszt, de ő igen, mert sok kép készült róla :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése