Megint virág - pitypangok közt :) 2018.04.18

Ez most megint egy virágos-képes poszt lesz :) Mert imádom. Kissé elnéztem a fényeket, ezért nem tökéletesek a képek, de nem is az a cél, hogy mindig minden tökéletes legyen :) Bár ezt szerettem volna ismételni, de a pitypang már csak olyan, hogy egyik napról a másikra a gyönyörű sárga mező fehérré változik és a legkisebb széltől is szárnyra kap és máshol telepszik le, hogy jövőre ismét sárga virágszőnyeg terüljön a szemünk el. No de nem kertészeti blog ez, bár minden belefér, lássuk a falkát a virágmezőben :) Most nincs mindenkiről. 

Necco aki szokás szerint unja a virágokat :)

Dizike a mindig nagyon cuki <3

Logan a gyönyörűséges :)

Vemheske, bár itt még nem tudtam, de vemhes vagy sem, nagyon szép Nafta mindig :)

Megint kaja

Mert enni jó :) A (kutyának való, normális) csont etetése igenis jó a kutyáknak. Már volt róla szó a blogon, lesz is, de elég ránézni az átszellemülten táplálkozó fejekre egyrészt, másrészt meg a fogkőmentes falkára, és az éppen mindegy, hogy a 3, 8, 13 vagy 15 évesekről beszélek. Fehéren ragyognak a fogaik még most is. A csontnak hála, mert én nem vakargatom a fogkövet róluk, mert nincs rá szükség. A képen épp többnyire borjúgerincet rágcsálnak a kutyák, ami nagyon jó, mert órákig elvannak vele, viszonylag puha csont, így nem hagynak maradékot sem és nagyon élvezik, mert azért van rajta jócskán hús is :) Fly nem kérte az adagját, csak egy kicsit evett, de neki elnézem már, hogy válogat, hiszen elmúlt 15 éves, és örülök, hogy nem fáj semmije és az étvágya is viszonylag jó. 

Somló 2016.04.13

Csak egy feszültséggel és idegeskedéssel teli munkanap utáni hirtelen döntés következménye volt, hogy menjünk fel a Somlóra, hogy a természetben kicsit lenyugodjak, ott mindig sikerült még eddig. Nem is nagyon készültek képek, csak pár, és szedtem egy kis medvehagymát is. Még a képek se úgy sikerültek ahogy szerettem volna. Sebaj, ez egy ilyen nap volt. 

2016.04.10 - Bakonybél túra

Régóta terveztünk már egy hosszabb túrát, amolyan családi összejövetel félét a családunk kevésbé lusta tagjaival. Mondjuk a 18 km-es útvonal elsőre elég meredeknek tűnt a gyalogláshoz nem szokott résztvevőknek :D Még a rutinosaknak is épp elég volt végigmenni, kellemesen elfáradtunk a végére, csak az időbeosztással voltak problémáink. Mivel tesómék a két évest is hozni akarták, ezért beszereztek egy kis kordét, hogy majd abban húzzák. Igen ám, de a gyereknek nem tetszett az ötlet, ezt ordítva közölte az egész erdővel, így ameddig el nem aludt addig felváltva kellett kézben cipelni. Amikor elaludt akkor betettük a kordéba és nem volt vele gond, akkor viszont Flyjal volt, mert bár az öreglány hősiesen gyalogolt vagy 7-8 kmt is, de nem akartam, hogy túlságosan megerőltesse magát, így amikor nem a gyerek utazott a kordéban akkor ő :) Így kezdtük az utat, ahogy az itt következő képen is látszik. Logan és Diesel voltak az "áldozatok", akiket igavonó állatként hasznosítottunk egy darabig :) Természetesen elég nagy látványosság voltak a többi erdőjáró körében :) Húzták volna ők a gyereket is, hiszen ketten is elfértek ebben a kis szekérben ülve, de Liának sem az nem tetszett, hogy a kutyák húzzák, sem az, hogy osztozzanak a szekéren. Na mindegy, azért sikerült megoldani a dolgokat :) Flynak tetszett így az utazás, amikor megunta akkor pedig sétált. Loganékat közben elengedtem, ők is élvezzék az erdőt, meg is tették :)

Valaki mindig az öreglány mellett sétált, nehogy kiugorjon és baja essen :)

Mindenki az épp nála lévő eszközzel örökítette meg az eseményeket :) A képen látható úriember kinézte magának az egyik legmagasabb csúcsot, ahova felmásztunk, ezt is lefotóztam, de a képek nem adják vissza azt, hogy mennyire volt meredek a hegyoldal, gyakorlatilag kézzel-lábbal kapaszkodtunk, ágakba, bozótba, kutyákba, mikor mi volt kéznél. Nem vagyok puding de a tüdőmet akartam kiköpni mire felértünk, de a kutyák is! :) De a látványért megérte! A kutyák is elfeküdtek és pihentek kicsit, mielőtt folytattuk az utat. 

Ott lenn látszik az út amin egyébként haladtunk, de a kép nem adja vissza igazán milyen messze is van :)

Pár kép arról, hogy milyen jó kis úton tudtunk haladni. Mondjuk én szeretem nagyon az erdei ösvényeket, de Fly meg a két éves, meg a túrához nem szokott anyáink azt hiszem díjazták a nem túl meredek emelkedőt és az aszfaltos utat. :)

A kajaszünetekből mindenki szerette volna kivenni a részét, de nem egészen úgy jött össze ahogy azt a négylábúak tervezték :D

Találtunk pózolós fát is :D Aztán pózolós sziklát, nyilván ki kellett használni az alkalmat mindig. Azt hiszem megérte, imádom ezt a tömény zöld hátteret :)

Találkoztunk egy rokonnal is, Necco rokona, mondjuk le sem tagadhatja, bár vannak némi súlyproblémái szegénynek. Egy kutyának sem szabadna ekkora túlsúlyt cipelnie, mondtam is a gazdiknak, de nem is tetszett nekik... és ez tényleg nem a szőr a kutyán, mert pl. van olyan kép ahol Jessie is dagadtnak néz ki, de nem az, csak a szőre...

Én az ilyen sportos lényeket szeretem, minden kutyám ilyen, szerintem az öregek is a sok mozgásnak köszönhetik a magas életkorukat.

Vártam, hogy beleesik, de nem esett :) Pedig az vicces kép lett volna :)

Azért a túra vége felé már nem rohangáltak olyan nagy elánnal az ebek. Hozzátenném az odafelé vezető 9 km során Norbi megállás nélkül dobálta nekik a labdát, így nekik az a 9 km az nem annyi volt, hanem szerintem a sokszorosa. Már bánom, hogy az egyik kutyára nem rögzítettem telefont, hogy lemérjem mennyit mentek! Azt hiszem az eredmény megdöbbentő lett volna.  Mondjuk amire nem számítottam, az az, hogy Diesel nagyon lenyúzta a talpát és Logan is egy kicsit, de ezek a maflák nyomát se mutatták fájdalomnak, csak mikor már majdnem visszaértünk az autókhoz. Ott láttam, hogy kicsit lesérültek, igaz nagyon nem viselte meg őket, két nap pihenés-gyógyulás után már újra a Somlót jártuk be :)

Azt hiszem ezeket a képeket nem kell magyarázni, 18 km plusz a sok km labda után rohanás megtette a hatását rendesen :D Hazafelé úgy aludtak az autóban, hogy így még soha talán :D

Mindent összevetve kellemes kis túraútvonal, szerintem ha hétköznap mentünk volna, akkor kevesebb ember és ami még fontosabb kevesebb autó jön szembe, elvileg nem is jöhettek volna, csak az erdészet autói, de a tábla ellenére sokan bementek kocsival, ami nem is baj, ha lassan mennek, de sajnos nem mindenki ment úgy így sokszor le kellett fektetni a kutyákat az út szélén és megvárni, hogy elmenjenek az autók. A normálisabbja oda is figyelt, de volt hogy mi kiabáltunk, hogy állj már meg egy kicsit ember...